Natus sum mori

Nem szeretek kockáztatni, nem szeretem a veszélyeket, inkább biztonságra törekszem. Hogy mindez az életkoromból, a személyiségemből, vagy valami egészen másból táplálkozik-e, erre most nem térnék ki. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy csupán a tény, hogy élek, egyfajta veszélyforrás, és csak remélem, hogy nem másokra nézve, hanem csakis önmagamra. Az élet ugyanis halálos, eddig még mindenki belehalt – tartja a mondás –, amihez hozzá szoktam tenni: még a testté lett Isten, Jézus Krisztus sem úszta meg élve.
Isten a fejben

Kicsoda és milyen pontosan Isten? Végtelenül egyszerű ezt a kérdést feltenni, de végtelenül nehéz és szinte lehetetlen is megválaszolni. Talán sokan arra gondolnak, ha valaki tudni szeretné, kicsoda Isten, egyszerűen olvassa a Bibliát. A Biblia azonban nem azért íródott, hogy pontról-pontra teljes részletességgel elmondja nekünk, milyennek kell elgondolnunk Istent. Tehát adódik a kérdés: honnan tudjuk, milyen Isten valójában?
A várakozás ideje

„Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”
Kész vagy szolgálni engem?

Sánta Gergely és Anita a Magyar Pünkösdi Egyház Várpalotai Gyülekezete és az Inotai Pünkösdi Gyülekezet pásztori feladatait látják el 2025. január 1. óta. Az életükről, a megtérésükről és a pásztori szolgálatig vezető útról meséltek nekem.
Amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős

Fülöp Bence 22 éves, elektrotechnikusként dolgozik, október végén nősült, feleségével, Viktóriával Várpalotán élnek, és a Magyar Pünkösdi Egyház Várpalotai Gyülekezetébe járnak.
Új emberként 70 felett

„Isten Igéje volt az, ami megmentett és megváltoztatott, és „a sír mélyéből” kiemelt. Ma már tudom, hogy még célja volt velem. Engem változtatott meg és nem a körülményeimet.”
Várni, de hogyan?

Advent van. A karácsony előtti négy vasárnapot tartalmazó heteket nevezzük adventi időszaknak. Ezek a napok a várakozásról, az elcsendesedésről, a bűnbánatról és a reményről szólnak a keresztény emberek életében. A szó a latin adventus kifejezésből származik, ami azt jelenti, eljövetel vagy érkezés. Jézus Krisztus, mielőtt elragadtatott a mennyországba, megígérte tanítványainak, hogy visszajön, miután elkészítette otthonukat az atyai házban.
Az Úr mindent kézben tart

Rémán Dániel 2025. augusztus 16-án, az Országos Ifjúsági Misszió nyári táborában elhangzott igehirdetése.
A várakozás maga a történet

Az irodában ülök egy mellénybe burkolódzva, amikor egyszer csak kinézek az ablakon és meglátom, hogy szakad az eső. Az első gondolatom rögtön az, hogy vajon meddig fog esni, eláll-e, mielőtt haza kell indulnom, vagy el fogok ázni? Szeretem az esőt, de jobban szeretek szárazon hazaérni. Ezzel gondolom, nem vagyok egyedül. Szerintem abban is egyetértünk, hogy az eső jó dolog és szükséges is, hiszen elengedhetetlen a természet és az állatvilág számára, tisztítja a levegőt, ráadásul remek az illata is. Mégis várjuk, hogy elálljon, vége legyen, és újra előbújjon a nap. Amikor hosszabb ideig szárazság van, esőért imádkozunk, amikor pedig megkapjuk, amit kértünk, arra várunk, hogy mikor lesz már megint napsütés. Ismerős ez az érzés?
Isten fülébe súghatsz? Ki vagy Te?

„Nem érdemlem én meg, nem érdemlem meg ezt, én csak méltatlan, hasznavehetetlen nyomorék vagyok.” „Még hogy ő ne érdemelné meg, amikor angyali szelídségével ő könyörgi ki mindnyájunknak az Isten kegyelmét…”
Az idő fullánkja

Mit mondana Jákób, hogyha meghívnák egy podcastbe, hogy életvezetési tanácsokat adjon? Az ószövetségi hős élete bizony bővölködött kalandokban és ravasz megoldásokban. Azonban amikor a körülmények úgy kívánták, hogy a munkáját és éveit odaszánva nyerje el Ráhel kezét, Jákób nem keresett egérutat – panasz nélkül ledolgozta az idejét.
Boldogok a megbélyegzettek – amit egy skarlát betű adni tud

Mi fogyatkozás van még bennem? Boldogok… de kik is a boldogok? Boldogság, áldás, bőség, gazdagság… annyira kell nekünk, mint még talán soha. Sokszor ész, szív és lélek nélkül keressük különböző helyeken: emberekben, a gyermekünkben, a társunkban, inkább nem is benne, hanem egy másikban, a boltokban, a telefonunkban, a ruhatárunkban, az autónkban, a mozivásznon, egy könyvben. […]