Konfliktusok köztem és a gyülekezetem között, avagy kettőn áll a vásár
Amikor megtérünk, általában egy jól, vagy kevésbé jól ismert helyi gyülekezet részévé is válunk. Ideális esetben ez a közösség fogja biztosítani számunkra a hitben való növekedéshez szükséges környezetet. A Zsidókhoz írt levél szerzője úgy fogalmaz, hogy a megtérés egyfajta „hozzájárulás” Istenhez és az ő Fiához, Jézus Krisztushoz, ugyanakkor minden máshoz is, ami Isten országához tartozik.
Összezördülés vagy összekapcsolódás?
A keresztény szülők körében gyakran él egy kimondatlan elvárás: a hívő család legyen a béke szigete, ahol nincsenek hangos szavak, és ahol a szeretet egyet jelent a feszültségmentességgel. Amikor mégis felüti fejét a dac, az ellenállás vagy a veszekedés, sokan kudarcként élik meg és bűntudatot éreznek. Pedig a Biblia tükrében a feszültség nem a kapcsolat vége, hanem egy meghívó a mélyebb közelségre és a jellemformálódásra. Ahogy Jakab apostol tanítja: „…tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.” A kérdés, hogy a családi viharok hogyan válhatnak a kegyelem zsilipjévé.
Nem könnyű, de megéri a vízre lépés
A Detox közösségi tér egy szabadkai ifjúsági misszió, mely közösségi programok szervezésén keresztül igyekszik összefogni a helyi fiatalságot, ezáltal megszólítva őket az evangélium üzenetével. A misszió D. Nagy Balázs és felesége, Kornélia vezetésével működik. Az alábbiakban Balázs mutatja be a kezdeteket, a régió lelki sajátosságait, és osztja meg a küldetésüket.
A felejtés hatalma
A magyar nemzet emlékezetével nem az a legnagyobb baj, hogy hiányos, hanem hogy erkölcsileg rossz irányba működik. Ami felmenti, arra emlékszik, de ami felelőssé tenné, azt elfelejti. A múlt itt nem az élet tanítómestere, hanem igazolás, nem tápláló forrás, hanem mentegetőzés. A nemzeti emlékezés ezért válik identitáspótlékká, „árvalányhajas” nosztalgiává, veszteségből kovácsolt erkölcsi fölénnyé, amely egyszerre sértett és öntelt. Ez nem hagyományőrzés, hanem olcsó menekülés a jelen elől.
Egy kilátástalan nap üzenete
S. Péter pszichológushoz fordul, mert elárulta a barátját, hatalmasat csalódott önmagában, és nem tudja, hogyan fog kilábalni ebből a krízisből. Emberek csoportja tódul be mögötte, mert részt vállaltak egy férfi kivégzésében, és szeretnék felkutatni az okokat, hogy mi ütött beléjük aznap. Vajon, ha a nagypénteki események a 21. század elején történnének, tényleg így reagálnának rá a szereplők? Ki segítene Péternek vagy a tömegnek szembenézni a tetteikkel?
Mindannyian küzdünk kisebb-nagyobb nehézségekkel. Ugyanakkor van, aki összetörve, van, aki megerősödve jön ki a megpróbáltatásokból. Mi lehet a győztesek erőforrása? Hogyan tartják életben a reményt a legsötétebb órákban, amikor az fogyatkozni kezd? És mit mond nekünk minderről a kétezer évvel ezelőtti nagypénteki történet?
A válaszok megtalálásában Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa és professor emeritus volt a segítségemre.
Jézus és a radikális szeretet
Jézus korában a zsidó nép már bő 50 éve erős római elnyomás alatt élt a Szentföldön, súlyos plusz adókkal, pogány katonákkal és kultúrával. Róma még a főpap kinevezésébe is beleszólt. Ez az állandó politikai és vallási kiszolgáltatottság mély feszültséget, igazságtalanságérzetet és erős szabadulásvágyat szült a zsidó népben, megannyi felkeléssel, forradalmi mozgalommal, radikális irányzatokkal, szabadító katona-királyi Messiás képpel és önjelöltekkel. Nem csoda, hogy egy Dávid királyhoz hasonló földi uralkodót vártak, aki kiűzi a rómaiakat, helyreállítja Izrael függetlenségét, és újra nemzeti nagyságot ad a népnek.
Hűnek lenni a hűség városában
Egy összefogás nyomán született a pünkösdi gyülekezet Sopronban 1996 nyarán: Bán Norbert, egy fiatal teológus és a Palmi család, egy finn misszionárius házaspár közös szolgálata hívta életre, Soproni Evangéliumi Gyülekezet néven.
Húsvéti pünkösd
A jelenlegi pápa névelődje, XIII. Leó a századváltás hajnalán a XX. századot a Szentléleknek ajánlotta fel. Érdekes egybeesés, hogy az amerikai egyesült államokbeli Topekában, egy Bibliaiskola kis csoportjában 1900 szilveszterén Agnes Ozman nyelveken kezdett szólni imádkozás közben, miután felismerték a Szentírásból, hogy a Szentlélek-keresztség egyik ajándéka és jele a nyelveken szólás.
Az Úr megengedte, hogy megtaláljam
Visszatalálhatunk Istenhez egy trauma után? Hogyan formál át a megbocsátás? Milyen szerepe van a közösség hozzáállásának valaki megtérésében? Oláh Rita közgazdász, a Magyar Pünkösdi Egyház Kecskeméti Gyülekezetének tagja osztotta meg velünk bizonyságát.
Mit jelent tagnak lenni egy gyülekezetben?
„Nem lehet Isten az Atyja annak, akinek nem az anyja az Egyház.” Ez a merész és provokatív kijelentés Szent Ciprián (kb. 210-258) karthágói püspök tollából származik. Ciprián az első századok keresztényüldözéseit követő válsághelyzetben fogalmazta meg azt a meggyőződését, hogy a közösség nem csupán opció, hanem a lelki élet „anyaméhe”. Az egyház egységéről című írásából kiderül, hogy számára az „anya” kép nem csupán érzelmekre ható metafora, hanem szellemi szükségszerűség. Ahogy az ember nem születhet meg anya nélkül, úgy újjászületni is csak a közösség közegében lehet. Sőt, ahogy a táplálás is az anya feladata, aki tejjel táplál, úgy az is igaz, hogy aki elszakad az anyjától – vagyis az Egyháztól –, az éhen hal.
Generációról generációra
„Az első generáció megszerzi, a második igazgatja, a harmadik pedig eltékozolja.” – szól a német mondás, vagy ahogy az angol mondja: „Ingujjból ingujjba három generáció alatt.” Ezek a mondások találóan magukba sűrítik a generációról generációra való felemel-kedés és bukás dinamikáját.
Te még visszajössz ide?
Lepratelepek, kórházak, betegek, de mindenekelőtt csodák. Ezekkel a szavakkal jellemezhetnénk a Magyar Pünkösdi Egyház Kongói Misszióját, mely 2006 óta szolgál a távoli Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az alábbiakban Béres János, a misszió vezetője beszél arról, hogyan vezette őt az Úr Kongóba, milyen tevékenységeket végeznek ott, és az évek során szerzett emlékeiből is megoszt néhányat.
