Hogyan is kötöttem ki a Vajdaságban
2020 pünkösd hétfőjén a következőket mondta nekem egy utolsó stádiumú rákkal küzdő szolgáló: „Balázs, kérlek ne feledkezz meg a vajdasági és magyarországi fiatalok kapcsolatáról”. Abszolút nem tudtam hova tenni ezeket a szavakat, hiszen éppen akkor vásároltam magamnak egy felújítás alatt álló lakást; ifjúsági pásztorként szolgáltam a péceli Kármel Pünkösdi Gyülekezetben; már 2,5 éve stabil munkahelyem volt; és rengeteg barát, rokon vett körül a lakóhelyemen. Úgy voltam vele, hogy az illető bizonyára csak megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a szívén lévő elhívást rábízza valakire, de ez most nem talált. Három héttel később elköltözött az Úrhoz.
Emellett 28 évesen teljes kapuzárási pánikban éltem párkapcsolati téren, és a Covid sem tett jót az egyedülállóknak, hiszen még jobban éreztük a magány súlyát. Egy ponton egy tragikomikusnak szánt üzenetet is írtam Pataky Albert akkori elnök testvérnek, amelyben javasoltam egy pünkösdi szerzetesrend felállítását a megházasodni nem tudó férfiaknak. Válaszként annyit kaptam, hogy inkább házasodjak meg. És milyen igaza lett! Egy évvel később már az esküvőszervezés hajrájában voltunk menyasszonyommal, aki – mily meglepő! – vajdasági származású, és pont a fent említett szolgáló leánya, Kornélia. Hát az Isten útjai milyen kifürkészhetetlenek! Így nyert értelmet az a mondat, amit – mint számomra később kiderült – apósom mondott nekem. Ezután már nem volt nehéz hátrahagyni azt a sok dolgot, és a Vajdaságba költözni. A love storyhoz[1] az is hozzátartozik, hogy az Úr tizenéves koromtól kezdve megszólított a misszióval kapcsolatban, és mindig is közel állt a szívemhez a külmisszió.
A Balkán kontextusról
Hadd említsek meg néhány mondatot a Balkánról, különösen annak szellemi állapotáról, hogy kontextusba tudjam helyezni a szolgálatunkat. Az első fontos felismerés, hogy Jugoszlávia – annak ellenére, hogy nyelvileg közel azonos népekből állt –, három fő világnézet és vallás ütközőpontja volt: a nyugati és keleti kereszténység, illetve az iszlám. Az iszlám hódítás évszázadai alatt a keresztény gyerekeket vér-adó címszó alatt elvették a családoktól, és besorozták őket a szultán elit alakulatába janicsárként. Ebben az embert próbáló helyzetben sokan áttértek a muzulmán vallásra, és kialakult az ortodox kereszténység helyi megnevezése, a pravoszláv, ami annyit jelent, hogy igazi szláv. A pravoszlávok szemében az az igazi szláv, aki sem nem katolikus – mint a lengyelek, szlovákok, szlovének és horvátok –, sem nem muzulmán – mint a bosnyákok –, annak ellenére, hogy a bosnyák, horvát, szerb és montenegrói emberek 99%-ban egy nyelvet beszélnek.
Egy másik fontos összetevőre is felhívnám a figyelmet: a reformáció folyamata, valamint az egyház és állam szétválasztása pravoszláv kontextusban nem zajlott le. Míg a legtöbb nyugati országban tartozhatsz bármilyen valláshoz, vagy lehetsz akár vallás nélküli is, senki nem kérdőjelezi meg, hogy az adott nemzethez tartozol-e, addig a pravoszláv országokban a nemzeti identitás és a vallás kéz a kézben jár. Ebből kifolyólag egy pravoszláv számára az evangélizáció olyan, mintha arról próbálnám meggyőzni őt, hogy tagadja meg a szerb identitását. Ez a nagyon erős szerb nacionalizmus fényében főben járó bűnnek számít.
Rövidesen fel kellett ismernem, hogy az Amerikából származó sikerkönyvek eseményei a gyors növekedésről és hitre térésekről egészen más kontextusban zajlottak le. Ott a tele-evangélizációnak és az ébredéseknek köszönhetően az evangélium társadalmi beágyazottsága sokkal mélyebb, mint itt. Az államokban az otthon ülő, inaktív keresztények tízezreinek összegyűjtése a fő feladat, ezt azonban a Balkánra – az eltérő társadalmi és történelmi jellegzetességek miatt – nem lehet átültetni.
Vajon akkor mi a mi utunk?
Fontos ismernünk a saját kontextusunkat, és látni, mi a következő lépés az evangélium számára. Miközben ezen gondolkodtam és imádkoztam, az Úr visszavezetett az alapokig, a missziós parancsolatig: „Tegyetek tanítvánnyá…”[2] Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy végigvezetünk személyeket Jézus tanításán. Rendben, ez történik a gyülekezetben, ezt végezzük minden vasárnap. Azonban mi van akkor, ha az emberek nem teszik be a lábukat a gyülekezetbe? Vagy ha eljönnek ugyan, de nem tudnak kapcsolódni az istentisztelet kultúrájához? Közben látjuk, hogy szükségük van Istenre, sőt, nyitottak is a spirituális beszélgetésre, viszont a gyülekezet számukra még sok. Nekik mit tud ajánlani Krisztus Egyháza? Ahogy ezeken gondolkodtunk, arra jutottunk, hogy többlépcsős szolgálatot szükséges folytatnunk, ahol az emberek a nyitottságuknak megfelelően tudnak kapcsolódni hozzánk. Látom, hogy mindenkinél eljön a nagy kérdések órája, és ezeket a kérdéseket azoknak fogják feltenni, akikben megbíznak. Az az imám, hogy amikor eljönnek ezek a kérdések az emberek életében, akkor ott tudjak lenni, és engem kérdezzenek.
Detox közösségi tér
Ebben a folyamatban hoztuk létre a Detox közösségi teret, 3 fő fókuszterülettel:
1. Kapcsolatépítés: Minden elvárás nélkül szeretnénk, ha a – főként világi – fiatalok szívesen és rendszeresen jönnének a közösségi térbe, jól éreznék magukat és kapcsolatokat építenének.
2. Tartalom: Ehhez szükséges, hogy olyan tartalmat biztosítsunk számukra, ami érdekli őket és amit szeretnek. Ezért keddenként érdekes előadásokat szervezünk, melyekkel célunk, hogy előcsalogassuk belőlük az élet nagy kérdéseit – mert amikor ők kezdenek el érdeklődni, akkor az evangélium teljesen más regiszterben landol a szívükben.
3. Biblia: Azokat, akiknél már látjuk az érdeklődést, meghívjuk egy bibliatanulmányozásra.
Bátorítjuk a különböző gyülekezetekből érkező fiatalokat, hogy ők maguk is kezdjenek el foglalkozni a világi fiatalokkal, vállaljanak felelősséget a szellemi fejlődésükért – amit én a tanítványozás definíciójaként használok –, és igyekezzenek integrálni őket a saját gyülekezeteikbe. Nagyon jó látni, hogy azoknak, akik ebben a gondolkodásban szocializálódnak, természetessé válik, hogy foglalkozzanak a világi barátaikkal, és elkezdjék tanítványozni őket. Ezért pár éve már hívő fiatalok is rendszeresen vezetnek bibliatanulmányozást világi és útkereső fiatalokból álló csoportoknak. Csodálatos számomra hétről-hétre hallani, hogyan vezeti őket a Szent Szellem, és mennyire felbátorodnak, amikor az üzenet nyitott szívekre talál.
A hét egyik fénypontja, amikor egy kávézó-sörözőben tartunk bibliatanulmányozást. Rendszeresen összejövünk 5-8 útkereső emberrel, és hosszasan beszélünk Jézusról valamelyik evangéliumi fejezet alapján. Én, aki hívő családban nőttem fel, azt vettem észre, hogy bizonytalan vagyok hitetlenek társaságában. Minél nagyobb a tudásom, annál inkább érzem, hogy mennyi mindent nem tudok még, és ez elbizonytalanít. Ezen azonban át kell löknünk magunkat és hinnünk kell a Szent Szellem vezetésében – nem könnyű, de nagyon megéri a vízre lepés.
A Boldogságkeresők program keretein belül igyekszünk felvenni a kapcsolatot helyi iskolákkal is, ahol különböző témákban – drogprevenció, haragkezelés, virtuális valóság, stb. – szervezünk előadásokat az osztályokban. Nyaranta pedig nagyon szeretem a fesztivál evangélizációt, mert hihetetlenül feltölt az a nyitottság, amivel ott találkozunk, és a sok jó beszélgetés, ami kialakul.
Támogatási lehetőség
Következő lépésként szeretnénk eljutni oda, hogy szeptembertől alkalmazásba vegyük az egyik önkéntesünket, aki teljes időben tudná működtetni a közösségi teret – így minden nap nyitva lehetnénk, és folyamatosan tudnánk fogadni a fiatalokat. Az ő havi fizetésének összegyűjtésén fáradozunk most. Örömmel veszünk minden felajánlást, különösen, ha gyülekezetek vagy magánszemélyek el tudnak köteleződni a szolgálatunk hosszabb távú, havi szintű támogatása mellett.
Amennyiben szeretnéd támogatni a Detox ifjúsági missziót, az alábbi számlaszámon megteheted:
DETOX Közösségi tér, Szabadka
Név: D. Nagy Balázs Milán
Bankszámlaszám: (HU52) 10401921 86755674 53761006
SWIFT/BIC: OKHB HUHB
Közlemény, ha a közösségi teret támogatnád: Adomány_Detox
Közlemény, ha a misszióvezető családot támogatnád: Adomány_Család
Ha szeretnéd felvenni velünk a kapcsolatot, vagy negyedéves hírlevelet kapni a szolgálatunkról, keress az alábbi e-mail címen:
[1] Szerelmi történet angolul.
[2] Mt 28,19
