Egy kilátástalan nap üzenete
S. Péter pszichológushoz fordul, mert elárulta a barátját, hatalmasat csalódott önmagában, és nem tudja, hogyan fog kilábalni ebből a krízisből. Emberek csoportja tódul be mögötte, mert részt vállaltak egy férfi kivégzésében, és szeretnék felkutatni az okokat, hogy mi ütött beléjük aznap. Vajon, ha a nagypénteki események a 21. század elején történnének, tényleg így reagálnának rá a szereplők? Ki segítene Péternek vagy a tömegnek szembenézni a tetteikkel?
Mindannyian küzdünk kisebb-nagyobb nehézségekkel. Ugyanakkor van, aki összetörve, van, aki megerősödve jön ki a megpróbáltatásokból. Mi lehet a győztesek erőforrása? Hogyan tartják életben a reményt a legsötétebb órákban, amikor az fogyatkozni kezd? És mit mond nekünk minderről a kétezer évvel ezelőtti nagypénteki történet?
A válaszok megtalálásában Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa és professor emeritus volt a segítségemre.
Hogyan lehet hitoktatóként jól kezelni azt a helyzetet, hogy a mai gyerekek másak, mint az egy-két évtizeddel ezelőttiek?
Hogyan lehet hitoktatóként jól kezelni azt a helyzetet, hogy a mai gyerekek másak, mint az egy-két évtizeddel ezelőttiek? – tettem fel a kérdést egyházunk hitoktatóinak.
Te mondd, ahogy Isten adta mondanod!
Boldogabb-e egy mérnök, ha sajtot készít? Jó, ha az ember a gyerekeivel megy búvártanfolyamra? Mi történik, ha valaki nem nyer, csak jól érzi magát? Ezekhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a Gundel Takács Gáborral folytatott beszélgetés során –, miközben szóba került Istenkeresés, hálaadás, önazonosság és a dolgok rendelt ideje is.
Gundel Takács Gábor Táncsics Mihály-díjas újságíró, műsorvezető, sportriporter, kommentátor, Magyarország egyik legismertebb kvízmestere, legtöbben valószínűleg a Játék határok nélkül műsorvezetőjeként találkoztunk vele először a képernyőn.
Mit jelent számodra, hogy mindennek rendelt ideje van?
Mit jelent számodra az, hogy mindennek rendelt ideje van? – tettem fel a kérdést magazinunk szerkesztőbizottsági tagjainak.
Nemcsak váróterem – Istennel minden életkorban
A Magyar Pünkösdi Egyház idősotthonaiban élőket kérdeztük a jelenlegi élethelyzetükről, küldetésükről, bizonyságaikról és a karácsonyhoz való viszonyukról.
Kész vagy szolgálni engem?
Sánta Gergely és Anita a Magyar Pünkösdi Egyház Várpalotai Gyülekezete és az Inotai Pünkösdi Gyülekezet pásztori feladatait látják el 2025. január 1. óta. Az életükről, a megtérésükről és a pásztori szolgálatig vezető útról meséltek nekem.
Amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős
Fülöp Bence 22 éves, elektrotechnikusként dolgozik, október végén nősült, feleségével, Viktóriával Várpalotán élnek, és a Magyar Pünkösdi Egyház Várpalotai Gyülekezetébe járnak.
Gyermekéletmentők – akiknek hatalmukban áll befolyásolni a genetikát
Mondanál pár szót magadról? Cieklinski Zsuzsanna vagyok, Békéscsabán születtem. Nem keresztény családban nőttem fel, a szüleim elváltak, édesanyám nevelte fel az öcsémet és engem. 19 évesen egy osztálytársam elhívott a Yonggi Cho[1] konferenciára, ahol mély benyomást tett rám Isten Szelleme, bár akkor még nem tudtam, hogy ő az. Az igehirdető válaszokat adott az életem értelmével […]
Milyen pluszt jelent számodra nevelőszülőként a keresztény hit?
Milyen pluszt jelent számodra nevelőszülőként a keresztény hit? – tettem fel a kérdést a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat Nevelőszülői Hálózatához tartozó nevelőszülőknek.
A másik oldal – házasságban egy nevelőszülővel
Cieklinski János a Magyar Pünkösdi Egyház Dudari Gyülekezetének lelkipásztora, négy gyermek édesapja, és már ugyanennyi gyermeknek volt nevelőapja is. Felesége, Cieklinski Zsuzsanna hivatásos nevelőszülő.
Én választottalak téged
Lackfi János (54) József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas író, költő, műfordító, elnyerte Magyarország Babérkoszorúját és még számos más díjat. Az idei Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a 90. kötete. Hat gyermeke és öt unokája van, feleségével, Bárdos Júliával idén ünneplik 34. házassági évfordulójukat.
Isten a mi oltalmunk
Csek József (69) Székesfehérváron értelmiségi családba született három testvér közül a legfiatalabbként. Édesapja „hithű” kommunista és ateista volt, édesanyja viszont imádkozó, Bibliát olvasó hívő. A családon belül ebből nem volt konfliktus, mindenki szabadon megélhette a saját világnézetét. József a Mezőgazdasági Főiskolán 1977-ben általános állattenyésztő üzemmérnök lett, majd 1980-ban szarvasmarhatenyésztő szakmérnöki végzettséget szerzett. Életéről Kadarkúton, a Vóta-kastély imatermében mesélt.
