Benája oroszlánjai

Baráti Róbert

2025-09-01

A Bibliában van több olyan szakasz és történet, melyet különösen kedvelek. Ilyenek például azok a nem túl részletes, de annál erőteljesebb leírások, ahol Dávid vitézeinek hőstettei vannak felsorolva. Ez egy inspiráló és férfias olvasmány, amiben óriások és ellenséges vitézek legyőzése, egyedül helytállás a vetés közepén, vízszerzés a filiszteus tábor közepéről, és hasonló történetek szerepelnek.

Ebből a felsorolásból emelkedett ki számomra az egyik hős, Benája, akiről ezt olvashatjuk:

„Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak fia Kabséelből, aki nagy dolgokat cselekedék; ő ölte meg Moáb két oroszlánját, és ő méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idő volt.”[1]

A nem túl bőbeszédű beszámoló kapcsán gondolhatjuk azt, hogy mi nagyon messze vagyunk mind fizikai teljesítmény terén, mind bátorság, mind szellemi erő terén ettől a több ezer éve élt katonától. A bibliai arcképcsarnok e szereplője, kilépve a Szentírás lapjairól, egy olyan üzenettel ajándékoz meg, mely mindannyiunk számára aktuális lehet.

Ki volt ő?

Benája előkelő helyet foglalt el Dávid környezetében: a vitézek közül is a legbelső körnek, a „háromnak” volt az egyik tagja. Kipróbált, bizalmas embere volt a királynak.

Származását tekintve sem volt akárki: lévita, s ezen belül Jójádá főpap fia. A Szentírás tanúsága szerint nemcsak a fent említett hőstett miatt szerepel a Bibliában, hanem több olyan cselekményben is találkozunk vele, melyek fontos állomások Izráel történetében: Salamon idejében ő öli meg Sémeit és Joábot is. Ekkor már nem egyszerű katona, hanem egy főtiszt, hadseregparancsnokként látjuk őt Salamon mellett.

Picit hátra lépve, az egész képet nézve láthatjuk, hogy egy igen kívánatos pályaív bontakozik ki előttünk: egy