70 éve szövetségben

– Hogyan ismerkedtek meg egymással?

Pista bácsi

Mind a ketten hívő családban nőttünk fel, Tamásiban egy gyülekezetbe és egy vasárnapi iskolába jártunk, de akkor még nem vonzódtunk egymáshoz. Felnőve Berhidára költöztem, és mikor visszamentem Tamásiba, akkor csillant fel a szemem. Arra gondoltam, hogy ha megnősülnék, a pünkösdi lányok közül nála különb, szebb, háziasabb leányt nem találok. Már attól féltem, hogy valaki más megkéri előttem, és lemaradok róla. Elkezdtem udvarolni neki, és hamarosan össze is házasodtunk. Januárban esküdtünk, novemberben bevonultam katonának, de hála Istennek a katonaságnál olyan helyre kerültem, hogy hónapokig majdnem minden szombaton haza tudtam jönni a feleségemhez. Elég drága volt az útiköltség, de megérte, mert nagyon szerettük egymást, és nagyon hiányzott nekem –, meg őneki is én, gondolom. (nevetnek)

Erzsi néni

Én nem is akartam férjhez menni, mert volt hat testvérem, és azokkal sokat kellett küszködni. Aztán mikor megesküdtünk, utána négy évig nem született gyermekünk. A végén már fájt, hogy nekünk miért nincs. Akkor lett a sok imádkozás, böjtölés, és a Jóisten csodálatosan megadta Istvánunkat, és még utána négy fiút.

– Mi az, amit a legjobban tisztelnek és szeretnek egymásban?

Pista bácsi

Nagyon megértjük egymást. Az Isten úgy teremtett bennünket, hogy egymásban értékeljük azt a szeretetet, amit a másik