Jézus a reménytelen helyzetek specialistája. Nem ijed meg a kilátástalan élethelyzetektől, hanem meri vállalni azokat is, amikor az emberi bölcsesség már elfogy. A fenti igében egy olyan pillanatot látunk, ahol már végképp minden elfogyott. Egy özvegyasszonyról van szó, ami már önmagában is egy tragédiára utal, aki miután elveszítette a férjét, most az egyetlen fiát is kénytelen eltemetni. Mi ez, ha nem egy menthetetlen szituáció?
Az egyik irányból jön egy sokaság, akik a halottat követik, a másik irányból pedig jön Jézus a tanítványaival. Ez a két tömeg találkozik – az egyik reményvesztett, a másik pedig reménységgel teli. Az emberi tisztesség talán azt mondaná, hogy Jézusnak és az őt követőknek félre kellene állniuk, hogy utat engedjenek a gyászoló sokaságnak, de Jézus nem ezt teszi, hanem konfrontálódik az adott helyzettel.
Az egyik tanulság ebből a történetből a következő: bármilyen reménytelen helyzetben is vagy, Krisztus nem fog elmenni melletted. Ez az ő szakterülete és szeretné Isten királyságát bevinni a reménytelenségbe is.
Sokszor olvassuk az igében, hogy Jézus után kiáltanak vagy elhívják a betegekhez, de itt nem ezt látjuk. Lehetséges, hogy az özvegyasszony ezelőtt nem is hallott Jézusról, nem látta egyetlen csodáját sem, így eszébe sem jutott, hogy segítségül hívja őt. Az, hogy Krisztus