Egy olyan világban élünk, amelyben mindenki az előrelépést keresi és azt, hogyan tud kiemelkedővé válni és hogyan tudja magára vonzani a figyelmet. Sokszor találkozunk a következő mondatokkal: „bontakoztasd ki a személyiséged”, „fedezd fel önmagad”, „valósítsd meg magad”. Az összes reklámszakember arra specializálódott, hogy a személyes előrelépést, az ént helyezze a fókuszba. Azonban van olyan helyzet, amikor megéri hátrébb lépni. Ez pedig az, amikor Jézus javára lépünk vissza. Amikor előre engedjük az Urat, amikor Jézus elénk tud lépni, akkor csodálatos dolgok történhetnek.
Nagyszerű példa erre Keresztelő János története, melyet így olvasunk János evangéliumából: „Jézus ezután elment tanítványaival együtt Júdea földjére, ott tartózkodott velük, és keresztelt. János is keresztelt Ainónban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt, és az emberek odamentek és megkeresztelkedtek. János ugyanis még nem volt börtönbe vetve. János tanítványai vitába szálltak a zsidókkal a megtisztulásról. Odamentek Jánoshoz, és ezt mondták neki: Mester, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, íme, az keresztel, és mindenki őhozzá megy. János így válaszolt: Semmit sem kaphat az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki. Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem előtte küldettem el. Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig,