A rendezvényen a dicsőítés és az imádkozás volt a középpontban, az igei üzenetekre rövid, pár perces blokkokban került sor. Az alábbiakban ezekből olvashattok néhányat:
Kudron István – Példa, nem préda!
A préda szó jelentése a következő: ragadozó állat tápláléka, olyan élőlény, amelyet egy vadállat kiszemel magának és elejt. Ebben az értelemben a préda már el van ejtve, véget ért a története. A mi történetünk azonban még nem ért véget, főleg nem Krisztussal.
A Krisztussal való járás nem mindig egyszerű, de persze nem az Úr miatt, hanem amiatt, amit Péter levelében olvasunk: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok neki ellen a hitben szilárdan, tudva, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.”[1]
Krisztust is megkísértette az ördög, méghozzá háromszor, de ő az igével válaszolt, mert tudta azt, hogy az igének helye van ebben a helyzetben. Mivel a tanítvány nem lehet nagyobb a mesterénél, nekünk is számítanunk kell arra, hogy érni fognak minket kísértések, úgyhogy szánjuk oda az életünket az Ige tanulmányozására és közeledjünk még inkább az Úrhoz!
Az egyik ilyen kísértés, amivel nap, mint nap találkoznak a fiatalok, a közösségi média. Sokszor halljuk, hogy mennyire befolyásolja a fiatalokat és milyen sokan kerülnek az uralma alá, és mivel ezt mi is tapasztaljuk, elmondhatjuk, hogy nem alaptalanok ezek az állítások.
A Rómaiakhoz írt levélben a következőt olvassuk: „Kérlek titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”[2]
A megoldás nem feltétlenül az, hogy mindenkinek le kell törölnie magát a közösségi média felületekről, de fontos, hogy ebben a kérdésben se igazodjunk a világhoz. Vizsgáljuk meg, hogy milyen tartalmakat fogyasztunk és mennyi időt töltünk a telefonunkon, ezáltal példává válhatunk a kortársaink számára.
Merjünk különbözni és kitűnni a tömegből! Ne prédák legyünk, hanem példák – Krisztusért!
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=eVkdwvWr9es&list=PL0wX6MiEqK6pC2fMf6riayKXwpUzT2QcC&index=7
Földesi Lőrinc – A szolgaság háza
A rabszolga-gondolkodás a kezdetektől meghatározta Izrael népét. Amikor Isten kihozta őket a fogságból, az első dolga a pusztában az volt, hogy kihozza őket ebből a gondolkodásból is. Izrael népe ugyanazt a sorsot látta a gyermekeikre nézve is, mint amit ők átéltek: kiszolgáltatottak, elnyomottak lesznek és nem lesz jövőképük.
Ma is nagyon sokan élünk a szolgaság házában, a régi gondolkodásmódban, azokban a régi függőségekben, melyekből jövünk, de itt az ideje, hogy teljes szabadulást szerezzünk.
A szabadulás ma is elérhető a számunkra és Isten vissza akarja építeni azt a hitet a szívünkben, hogy ő ma is szabadít!
Nem kell megalkudnunk a bűnnel, nem kell letagadnunk, hanem beszélhetünk róla és meg is szabadulhatunk tőle. Nem félig, nem részlegesen, hanem Isten által teljes mértékben, hiszen ő azért jött, hogy szabadulást hirdessen a foglyoknak,[1] és „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság”.[2]
Hidd el ma, hogy Isten meg tud téged szabadítani!
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=or9VGW16q-0&list=PL0wX6MiEqK6pC2fMf6riayKXwpUzT2QcC&index=6
György Jázmin – Krisztus kell az egyenletbe
A „jó keresztény” egy nagyon szép, emberek által kitalált koncepció. Mitől is lesz egy ember „jó keresztény”? A meghatározás alapján, amikor ezt a kifejezést használjuk, egy olyan személyről beszélünk, aki mindig, minden körülmények között, minden szavával, minden cselekedetével, minden lépésével Krisztust közvetíti.
Ha ezzel a mércével mérjük magunkat, akkor valószínűleg arra a következtetésre jutunk, hogy mi bizony nem vagyunk „jó keresztények”. Vajon Isten mit mond erről a koncepcióról?
Az üdvtörténetben azt látjuk, hogy Isten egy olyan matematikus, aki beleszámítja a hibákat az egyenletekbe és mégis kihoz valamit megoldásként, mégpedig Krisztust, aki maga a megváltás.
Isten így tekint a jó keresztényre: egy olyan ember, aki el tudja fogadni, hogy hibázott – és hibázni fog –, de tudja, hogy a hibára van megoldás. A megoldás pedig Jézus Krisztus.
Ezt üzente nekünk Isten az ő igéjén keresztül, hogy ebben az egyenletben nekünk és a hibáinknak is helye van, hiszen így tud kijönni megoldásként Krisztus, mint a mi Megváltónk. Attól lesz „jó keresztény” az ember, hogy ezt elhiszi.
A Rómaiakhoz írt levélben a következőt olvassuk: „Hitt Ábrahám Istennek, és Isten ezt számította be neki igazságul.”[1]
A mi igazságunk is az, hogy hiszünk abban az Istenben, aki ezt a képletet felállította.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=36KlTOcD8O0&list=PL0wX6MiEqK6pC2fMf6riayKXwpUzT2QcC&index=5
[1] Róm 4,3
[1] Lk 4,18
[2] 2Kor 3,17
[1] 1Pt 5,8-9
[2] Róm 12,1-2
