A hazánkban kialakult pünkösdi mozgalom is sok áldást kapott az amerikai testvérfelekezet által. A Magyarországról kivándoroltak közül többen ennek az egyháznak a missziója során ismerkedtek meg a pünkösdi tanítással és hitélménnyel, így tértek vissza hazájukba. Ezek között volt a Szalai házaspár, József és felesége Lídia, akik végleg haza költöztek és megalapították az első pünkösdi gyülekezetet Darányban, majd később a felekezet létrehozásában is részt vettek. Azonban a többször haza látogató Mihók Imre és Rároha Ferenc Dezső (aki Amerikában és többször itthon is a Rároha F. Dávid nevet használta) szintén az Assemblies of God felekezet misszionáriusai voltak. Mihók Imre 1926-ban a szülőfalujába visszatérve igehirdetéseiben a Szentlélek munkájáról tanított, és ennek hatására megalakult Bakonycsernyén a pünkösdi gyülekezet. Rároha F. Dezső pedig 1927-ben megalapította a kispesti pünkösdi gyülekezetet, a következő évben pedig megszervezte azt a konferenciát, amelyen felekezetté alakították az országban meglevő pünkösdi gyülekezeteket.
Gulyás István 1988
A magyarországi pünkösdi gyülekezetek felekezetté szervezésekor több tekintetben is az amerikai mintát követték. Így az első hitelvek és szervezeti szabályzat alapja is az AoG dokumentumainak fordítása volt. Nagy jelentőséggel bírt az a tény, hogy az Egyesült Államokban már létezett olyan dokumentum, amelyben megfogalmazták, hogy miben hisznek a pünkösdiek. A névválasztásban is mintaként szolgált az amerikai felekezet, hiszen az első időkben a pünkösdiek hazánkban is az Isten Gyülekezetei nevet viselték. Az évente megrendezett konferenciákon is többször prédikáltak az amerikai közösség európai missziójának vezetői, így például G. H. Schmidt, az AoG európai titkára már 1929-ben vendég szolgálattevő volt. Az AoG Danzigban hozott létre az európai pünkösdiek számára bibliaiskolát, ahova Magyarországról is küldtek hallgatókat. Hatalmas segítséget jelentett ez, hiszen abban az időben a legtöbb országban nem volt önálló teológiai képzés, Danzigban pedig a kor legjobb pünkösdi tanítóinak előadásait élvezhették a hallgatók. Tudásukat hazatérve bőségesen kamatoztatták.
A II. világháború kezdetéig rendszeres volt a kapcsolat az amerikai pünkösdiekkel, a háború viszont lehetetlenné tette az együttműködést. A következő években hivatalos kapcsolatfelvétel ugyan nem volt a magyarországi és az amerikai pünkösdi felekezetek között, de magyar származású, amerikai állampolgárságú pünkösdi szolgálattevők látogatást tettek és prédikáltak is Budapesten és az ország különböző településein. Név szerint érdemes megemlíteni Szabó és Szuhán bibliai tanítókat.
A kommunista rezsim első évtizedeiben a hatóságok nem engedélyezték a hivatalos kapcsolatot a nyugati testvéregyházakkal, de ez a politika megváltozott a ’70-es évekre. Az Amerikában élő, kolozsvári születésű Gulyás István evangélista többször látogathatott el Erdélybe és Magyarországra. Igehirdetéseire sok helyen megteltek az imaházak. Ízes erdélyi magyarságára és lendületes prédikációs stílusára, akik csak hallották, ma is szívesen emlékeznek. Istentől kapott különleges ajándéka volt a hit növelésére. Nemcsak prédikálni jött, hanem az USA gyülekezeteinek adományait is hozta, ezzel segítségül volt imaházak felépítésében. Mivel az országnak szüksége volt a nyugati valutára, ezért hatósági kontroll alatt a magyar pünkösdi vezetés kapcsolatot tarthatott nyugaton levő pünkösdi felekezetekkel. Az 1970-es évek elejétől többször tett látogatást Magyarországon Robert Mackish, az AoG Bécsben székelő kelet-európai missziós vezetője, aki Kansas állam vasúti társaságának dolgozójából lett egyházi szolgálattevő. 1964-től koordinálta a területen dolgozó misszionáriusok munkáját. Nem csak a közel két méteres magassága tette különlegessé, de az a szeretet is, amelyet tőle tapasztalhattak a kommunista elnyomás alatt élő hívők. Egy-egy magyarországi látogatása során örömmel látogatott meg falusi kis gyülekezeteket is, hogy igehirdetésével bátorítsa őket. Támogatta az Egyház országos székházának építését és a teológiai képzésre létrehozott pünkösdi főiskolát is. 1991-ben feleségével Bonnie-val Moszkvába költöztek. Fontosnak tartotta, hogy a hivatalos ateizmus évei után személyes jelenléttel támogassa az orosz pünkösdi hívőket. Munkáját Greg Mundis folytatta, akinek tevékenysége már a kelet-európai kommunista rezsimeket leváltó rendszerváltozás utánra esett.
Jó volt megtapasztalni, hogy nem csak fizikai magasságában hasonlított elődjére, de a figyelmessége és szeretete is rendkívüli volt. Név szerint számon tartotta nem csak az egyházi vezetőket, de azok családtagjait is, rendszeresen érdeklődött irántuk és imádkozott értük. Gyermekei is szüleik missziós példáját követték, hiszen lánya családjával együtt Izraelben misszionárius, fia pedig neves orvosként elmaradott szegény országokban ideje egy részében misszióként vállal gerincműtéteket. Greg Mundis az európai szolgálat után az Assemblies of God világmissziójának vezetője lett. Nevéhez fűződik a közép-európai pünkösdi vezetők számára megszervezett éves találkozók létrehozása, amelyeken a vezetők megoszthatták egymással az egyházvezetéssel kapcsolatos kérdéseiket, és bátorítást nyerhettek az amerikai és európai jó gyakorlatok megismeréséből. A Covid első hullámakor elkapta a betegséget és szinte minden létfontosságú szervét megtámadta a vírus. Hosszú hetekig élet és halál között volt. Az egész világon imádkoztak érte és bár az orvosok csak 1-2% esélyt adtak az életben maradására, csodálatosan felépült és újra szolgálatba állt. Thomas Trask, az AoG első számú vezetője, majd pedig később utódja, George O. Wood is meglátogatta Magyarországot.
Paul és Jocelyn Gracza
A demokrácia évei lehetőséget biztosítottak arra is, hogy az amerikai közösség misszionáriusai hazánkban vállaljanak szolgálatot, így érkeztek elsőként Paul Gracza és felesége, Jocelyn. Hamar megtanulták a magyar nyelvet és beépültek az Agapé Pünkösdi Gyülekezetbe. Jocelyn a gyermekbibli- aköri szolgálatba kapcsolódott be, ezzel párhuzamosan évekig a Lydia női magazin magyarországi kiadását szervezte, Paul pedig igehirdetői szolgálatot vállalt. Gyülekezeteket látogattak, buzdítva a misszióra. Paul bekapcsolódott az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolájának munkájába, amely később a Pünkösdi Teológiai Főiskola nevet vette fel. Amerikából rendszeresen érkeztek oktatók a főiskolára a megalapítást követő első években. A Gracza házaspár segítette a később érkező misszionárius házaspárok beilleszkedését is. Most közülük két házaspár munkáját említem meg. Rick Wislocky feleségével, Lorival több csoportot szervezett, akik önkéntesként érkeztek az Amerikai Egyesült Államokból és gyülekezetek építkezésein segítettek. Felvették a kapcsolatot Budapesten a Bethesda Gyermekkórházzal és Amerikából érkezett szívmonitorokat és más egészségügyi felszereléseket ajándékoztak a kórháznak. Emellett a teológia hallgatóival rendszeresen missziós látogatást tettek a kórházban és szolgálatukkal erősítették a beteg gyermekeket és az őket ápoló egészségügyi dolgozókat. Az amerikai házaspár egy súlyos fizikai és szellemi fogyatékossággal élő kisfiút fogadott örökbe, hogy személyesen gondoskodjanak róla. David Allen Buckley és Karmi gyermekeikkel együtt a Gracza család után a leghosszabb ideje tartózkodnak Magyarországon. Szolgálatuk elején Pécsett egyetemi missziót folytattak, és bevonták abba a helyi pünkösdi fiatalokat. Pécsi szolgálatuk után pedig Budapesten megalapították a Riverside Church-öt. Ez a gyülekezet a hazánkban tartózkodó, angolul beszélő külföldiek számára hirdeti az evangéliumot igen jó eredménnyel. Emellett a gyülekezetnek van magyar nyelvű csoportja is.
Földesi Tamás és Németi Zsolt a Riverside Church Budapest gyülekezetben
A rövid történeti áttekintés alapján megállapítható, hogy a magyarországi pünkösdiek számára az alakulás éveiben iránymutató és stabilizáló volt az Assemblies of Goddal való kapcsolat, az utóbbi évtizedekben pedig a misszionáriusok folyamatos inspiráló jelenléte és szolgálata jellemzi az együttműködést. A magyarországi pünkösdiek számára mindig sokat jelentett, hogy egy nagy nemzetközi családhoz tartozhatnak. Ez a közösség segít a hitelvi és szervezeti fejlődésben, valamint a missziós lelkesedés megőrzésében. Ezért a jövőben is érdemes a kapcsolatok erősítésén munkálkodni.
