Jelenünk

Az általunk ismert világ a legapróbb részleteiben is folyamatosan változik. Isten kijelentése – „Alkossunk embert…” – azt mutatja, hogy az örökkévalóságban is kialakulnak változások. Az ember megteremtésével a közösség tágabb formáját hozta létre Isten. A bűnbeesés azonban radikálisan megváltoztatta az Istenség és az ember közösségét, amelyben Istennek is új módon kellett viszonyulnia az emberhez. A változás bármilyen természetű is, reakciót igényel. A változásban olyan körülmények alakulnak ki, amelyekhez új módon, új eszközökkel kell viszonyulnunk. Ezekben a helyzetekben az ember legfőbb eszköze a lelki rugalmasság, vagyis az a képesség, amely által az érzelmeink, az indulataink, a gondolkodásunk, a döntéseink a fejlődés, a továbbhaladás irányába terelnek bennünket. A lelkünk rugalmassága olyan készség, amelyet karban kell tartanunk.