A Christeens tinimisszió 25 éve vallja, hogy az országos munka ereje a helyi csoportok erejében rejlik. Ezért egyre inkább arra fókuszálunk, hogy segítsük a gyülekezeteket saját környezetük fiataljainak elérésében. Hol vannak ezek a fiatalok? Ott, ahol a gyülekezetbe járó társaik is: az iskolákban. A Jesus Movement[1] célja épp ez: felkészíteni azokat a fiatalokat, akik nap mint nap a kortársaik között élnek, hogy általuk Jézusról a társaik ne csak halljanak, hanem valóban találkozzanak is vele. Idén májusban négy gyülekezetet és öt iskolát látogattunk meg a Jesus Movement csapatával, ahol több mint 80 tinédzser hozott döntést Jézus mellett. Következzen néhány beszámoló ezekről az alkalmakról.
Péter, Pécsről
„A missziós csapat az evangélizációról tanított minket, majd bátorítottak, hogy váltsuk tettekre az eddig elhangzottakat. Kimentünk Pécs utcáira, és hirdettük az evangéliumot a járókelőknek, a konditeremből kijövőknek, az ott ücsörgő fiataloknak. Én is hirdettem, és egyszerűen döbbenten hallgatott két hippi fiatal, amikor elkezdtem nekik beszélni. Tanúságot tudtam tenni a krisnás-buddhista-ezoterikus-ősmagyar pogány vallási múltamról, hogy onnan hogyan szabadított ki Jézus Krisztus. Én is hasonló közegből jövök, mint amiben ők élnek. A végén kétszer is imádkoztunk értük, és annyira velünk volt az Úr, annyira a számba adta a szavakat, hogy azt el sem tudom hinni. Úgy láttam, hogy nagyon megérintette őket az Úr Lelke és az evangélium üzenete. Az is hihetetlen – amit én nem is gondoltam –, hogy az embereket érdekli Jézus Krisztus! Megállnak velünk beszélgetni, vitatkozni, kérdéseket feltenni róla. Ezt rendszeresíteni kell, hogy keresztény testvérekkel kimegyünk az utcákra, terekre hirdetni az Urat! Biztosan tudom, hogy engem erre hív az Úr. Nagyon boldog vagyok, és annyira ennek hatása alatt vagyok, hogy nem is tudom elmondani…”
Csenge, Kalocsáról
„Május 24-én fesztivál volt Pakson, ahova evangélizálni mentünk ki a Jesus Movement-tel. Előtte egy workshop keretében beavattak minket az evangélizáció folyamatába. A fesztiválon az első utam Annie-vel[2] volt, amikor megszólított egy anyukát, én fordítottam neki. Soha nem volt még részem ilyen fajta élményben, de ahogy megtörtént ez az első beszélgetés, felbátorodtam, és utána már magamtól is kezdeményeztem beszélgetéseket, és több emberrel megosztottuk az evangéliumot. Az esemény végén egy másik külföldi lánnyal voltam, és az ő támogatásával Jézushoz tudtam vezetni az első embert aznap. Nem túlzok, ha azt mondom, az volt életem legjobb napja! Olyan lelki erőt kaptam, és olyan élményeket, amiket nem fogok elengedni többé! Már régóta vártam egy ilyen fajta megmozdulást, támogatást, és ezt tőlük megkaptam. Ők tettek azért, hogy Jézus ismert legyen a városainkban, és be is vontak minket ennek a kibontakozásába. Olyat tanítottak, ami maradandó, és tettek róla, hogy ha elmennek, akkor is folytatódjon az a mozgalom, ami a segítségük által elkezdődött itt is.
Vasárnap Kalocsán együtt röpiztünk, ahova ismerősök és idegenek is szoktak járni. Itt is bemutatkozott a csapat, bizonyságot tettek, majd megosztották Jézus szeretetét és az evangéliumot. Senki nem jelentkezett megtérésre, de többen beszélgettek velük, és kimentek imát kérni gyógyulásért. Olyan szintű elfogadást és szeretetet mutattak az ott lévő fiataloknak, hogy bizalommal fordultak feléjük. Az egyik röpis lány később elmesélte, hogy imádkoztak a csuklójáért, és másnap már úgy ébredt fel, hogy nem fájt neki. Ez a csapat egy újfajta ébredést hozott magával, ami egy ébresztő is volt számunkra, hogy ideje kilépni a gyülekezet négy fala közül, a kényelmes „vallásos” életből, és itt az idő visszatérni oda, ahol minden kezdődött: az utcákra.”
Martin, az isaszegi suliból
„Eljött az iskolánkba a Jesus Movement, ahol a mi osztályunkban, és még egy másikban szolgáltak. Személyes bizonyságokat osztottak meg arról, hogy a bennük lévő űrt, amit korábban bulizással, alkohollal, cigizéssel sem tudtak betölteni, hogyan töltötte be Isten, és állította helyre az életüket. A bizonyságok végén nagyon sok osztálytársam (16-17 éves korosztály) feltette a kezét, hogy Jézus mellett dönt. Én hívőként utólag azt látom, hogy ez inkább csak egy Istentől jövő érintés volt számukra, mint egy komoly elhatározás. Volt, akivel beszélgettem ott aznap, és ő akkor úgy érezte, hogy Isten közel van hozzá, és érdekli a téma, de utána újra visszacsúszott az életébe. Szeretnék elkezdeni foglalkozni velük, beszélgetni velük Istenről. Korábban próbáltam beszélgetést kezdeményezni ezekről a dolgokról, elhívni őket ifi alkalmakra, de nem sok sikerem volt, nem voltak nyitottak erre. Van a suliban egy kilencedikes és egy tizenegyedikes keresztény lány, őket láttam már egyszer-kétszer a szünetekben közösen imádkozni. Mindenképpen próbálkozok majd azzal, hogy beszélgessek velük arról, ők hogyan fordulnak a sulis társaik felé, és kezdjünk el közösen imádkozni az osztálytársakért.”
Réka, Pécelről
„Az elmúlt egy hét, amit a Jesus Movement csapatával tölthettem, nagyon meghatározó volt számomra. Volt lehetőségünk elmenni Tardra egy iskolába, ahol nagyon nagy szeretettel fogadtak minket, és három tanórát tarthatott a csapat, melyeken én, és még egy srác tolmácsoltunk. Nagyon érdekes volt látni azt, hogy a gyerekek mennyire érdeklődtek és figyeltek minden percben. Minden tanóra után volt lehetőségük odamenni a gyerekeknek a csapathoz, és beszélgetni velük. Amit leginkább kiemelnék, hogy az utolsó óra után odajött hozzánk öt-hat kislány, és elkezdték mesélni, hogy milyen nehéz az életük. Viszont mindezt mosolyogva tették, és elképesztő volt látni a szemükben a reménységet a jövő felől. Hiszem, hogy mindazok, akik befogadták Jézust a szívükbe azon a napon, egy egész életre szóló, meghatározó élményben részesültek, és jó reménységgel vagyok afelől, hogy ez a döntés, és mindaz, ami elhangzott azokon az órákon, gyümölcsöző lesz a jövőjükben.”
Barnabás, Székesfehérvárról
„Bár a Jesus Movement a szolgálatuk utolsó szakaszában járt a városunkban, ugyanúgy teljes szívvel, odaadással és alázattal adták magukat az egész program során. Egy evangélizációs workshoppal kezdtünk, ahol arról hallottunk, hogy hogyan hirdethetjük az evangéliumot a közösségi médián keresztül. A világ ott van most a fiatalok számára, ezért Isten világosságának is jelen kell lennie ott. A végén egy kihívást is kaptunk: készítsünk egy rövid videót, amelyben vagy egy személyes bizonyságot osztunk meg, vagy röviden elmondjuk az evangéliumot – ahogy azt tőlük is hallhattuk. Ez a feladat nem volt mindenkinek könnyű, de volt, aki bátran vállalta, és elkészítette a saját videóját. Az egyik ilyen videó már néhány órával a feltöltés után több száz megtekintést ért el, és csak pozitív visszajelzések érkeztek rá – ez is bátorító példa volt számunkra.
Ezután jött az utcai evangélizáció, ami sokunk számára a komfortzónából való kilépést jelentette. Döbbenetes volt látni, milyen sokan fogadták nyitott szívvel az evangéliumot, és volt, aki ott helyben átadta az életét Jézusnak! Megtapasztaltuk az ima erejét is – volt, aki imádság közben Isten jelenlétét érezte melegség formájában. Számomra is mély és formáló élmény volt ez a hétvége. Megerősödtem abban, hogy nem kell félnem kilépni a megszokottból, mert Isten ott is velem van, és használni szeretne. Elég, ha odateszem azt a keveset, ami nálam van – mint ahogy a tanítványok Jézus kezébe adták azt a néhány kenyeret és halat, és ő több ezer embert lakatott jól vele. Ugyanígy szeretné megsokasítani az én kevesemet is, és mások számára áldássá tenni.”
Számtalan bizonysággal és meghatározó közös élménnyel gazdagodtunk a Jesus Movement magyarországi szolgálata során. Az itt töltött időszakról, szolgálatukról a Magyar Pünkösdi Egyház honlapjára felkerült beszámolóban olvashattok bővebben.
[1] A Jesus Movement (Jézus Mozgalom) a norvég Jesus Revolution missziós szervezet iskolamisszióra fókuszáló ága.
[2] A Jesus Movement csapatának egyik tagja.
