„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.”[1]
Amikor Isten megteremtette az embert, rögtön abban gondolkodott, hogy ez az ember két nemben – férfiban és nőben – létezzen. Volt egy pár pillanat, amikor Ádám egyedül volt az Édenkertben, de az Úr hamar megállapította, hogy „nem jó az embernek egyedül lenni”[2], és megteremtette mellé Évát. A nők a kezdetektől fogva benne voltak Isten tervében, és ugyanúgy használni akarja őket, mint a férfiakat.
A teljesség igénye nélkül, nézzük meg azokat a nőket a Bibliában, akik sokszor férfiakat meghazudtoló bátorságról, hitről tesznek bizonyságot.
Mirjam
„Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. A gyermek nővére pedig ott állt távolabb, hogy megtudja, mi történik vele. A fáraó leánya éppen odament, hogy megfürödjék a Nílusban, cselédjei meg ott járkáltak a Nílus mentén. Megpillantotta a kosarat a sás között, odaküldte a szolgálóleányát, és kihozatta azt. Fölnyitotta, és meglátta a gyermeket; hát egy síró fiú volt! Megszánta, és ezt mondta: A héberek gyermekei közül való ez. A kisfiú nővére pedig ezt kérdezte a fáraó leányától: Ne menjek, és ne hívjak egy szoptató