Fel tud-e kavarni Isten üzenete?

A Biblia egyik legmellőzöttebb üzenete a Jelenések könyvének 2. és 3. fejezetében található. János itt hét gyülekezetnek, köztük a szárdiszinak jegyez fel mondandót:

„Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt. Emlékezzél tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad: tartsd meg azt, és térj meg! Ha tehát nem ébredsz fel, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád.”[1]

Jézus ünnepélyes szavai ezek, melyek közvetlenül a trónteremből harsannak fel, mégis ritkán hallani prédikációt erről. Hogy miért? Hiszem, hogy ezek a fejezetek megadják az egyházon belüli apátia ellenszerét, az ördög pedig nem akarja, hogy ez az üzenet elhangozzon.

A Jelenések könyve 1. fejezetében Krisztus látomásban megjelenik Jánosnak. Fel-alá sétál, és úgy néz ki, mint a lobogó tűz. Szájából kétélű kard jön ki. Hét meggyújtott gyertya között jelenik meg. Hét csillag van a kezében. A hét csillag a hét gyülekezet egy-egy angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet.

Jézus parancsára Jánosnak levelet kell küldenie a gyülekezeteknek és a lelkipásztoroknak (a gyülekezetek angyalának).[2]. Az egyház őrangyalaiként Isten őket teszi felelőssé a gyülekezetük állapotáért.

Az efezusi gyülekezettel kapcsolatban ezt